Miről ismerhető fel a magas önismeretű ember?

A magas önismeretű emberről nem feltétlenül az ismerhető fel, hogy sokat beszél önmagáról. Inkább abból, ahogyan önmagához, másokhoz és az élethelyzetekhez viszonyul.

És talán az egyik legfontosabb ismertetőjele: nem tökéletesen ismeri önmagát, hanem őszintén képes ránézni önmagára.

Miről ismerhető fel?

1. Ismeri az érzéseit, és nem szégyelli őket.

Tudja felismerni, hogy dühös, fél, szomorú, irigy, csalódott vagy éppen boldog. Nem feltétlenül reagál azonnal ezekből az érzésekből, hanem képes megállni és megkérdezni:

„Mi történik most bennem?”

2. Ismeri a saját határait.

Tudja, mire képes, mire nincs kapacitása, mi fér bele neki és mi nem. És képes nemet mondani anélkül, hogy minden alkalommal hosszasan bizonygatnia kellene, miért.

3. Nem akar mindenkinek megfelelni.

Nem azért mond igent, hogy szeressék, és nem azért hallgat, hogy elkerülje a konfliktust.

Tudja, hogy mások véleménye fontos lehet, de nem mások visszajelzéséből építi fel az önértékelését.

4. Felismeri a saját mintáit.

Észreveszi, ha újra és újra hasonló helyzetekbe kerül.

Ez már valódi önismeret: nemcsak azt látja, ami történik, hanem elkezdi felismerni azt is, ami mögötte van.

5. Képes felelősséget vállalni önmagáért.

Nem azt jelenti, hogy mindenért magát hibáztatja.

Éppen ellenkezőleg.

Tud különbséget tenni aközött, hogy mi az én felelősségem, és mi nem az.

Képes kimondani:

„Ebben én hibáztam.”

De azt is:

„Ez nem az én terhem.”

6. Tud bocsánatot kérni.

Nem érzi úgy, hogy a bocsánatkérés gyengeség lenne. Ha felismeri, hogy megbántott valakit, nem feltétlenül magyarázkodik vagy hárít.

Egyszerűen képes azt mondani:

„Ezt rosszul csináltam. Sajnálom.”

7. Elbírja, ha valaki nem ért vele egyet.

A magas önismerethez hozzátartozik annak elfogadása, hogy nem kell mindenkinek ugyanúgy látnia őt.

Nem minden kritikát fogad el igazságként, de nem is utasít el automatikusan minden visszajelzést.

Meg tudja kérdezni:

„Van ebben valami, amit érdemes meghallanom?”

8. Nem fél attól, hogy változik.

Azt is felismeri, hogy az, amit ma gondol magáról, nem feltétlenül lesz igaz tíz év múlva.

Képes azt mondani:

„Régen így működtem. Ma már másképp látom.”

Ez nagyon fontos jele az önismeretnek: nem ragaszkodik görcsösen egy régi önmagához.

9. Ismeri a saját szükségleteit.

Nemcsak azt tudja, hogy mit kell tennie, hanem azt is, hogy mire van szüksége.

Pihenésre?
Csendességre?
Kapcsolódásra?
Térre?
Biztonságra?
Elismerésre?
Kihívásra?

És ami még fontosabb: nem várja el mindig másoktól, hogy kitalálják ezeket helyette.

10. Tud egyedül lenni önmagával.

Nem feltétlenül szereti mindig az egyedüllétet, de nem menekül folyamatosan önmaga elől.

Képes csendben lenni.
Gondolkodni.
Érezni.
Nem tudni.

És nem azonnal elterelni a figyelmét valamivel.

És van egy nagyon mély ismertetőjele

A magas önismeretű ember nem feltétlenül magabiztosabb mindenkinél.

Lehet bizonytalan.
Lehet érzékeny.
Lehet fáradt.
Lehet, hogy néha rosszul dönt.
Lehetnek félelmei és vakfoltjai.

A különbség inkább az, hogy nem akarja letagadni ezeket önmaga előtt.

Nem azt mondja:

„Én már teljesen ismerem magam.”

Hanem inkább:

„Ismerem magam annyira, hogy tudjam: mindig van még mit felfedeznem magamból.”

Az önismeret egyik része annak felismerése, hogy:

„Nem kell olyannak lennem, amilyennek mások szerint lennem kellene.”

Szeretnél egy kicsit mélyebbre menni?

Ha a cikkben olvasottak megszólítottak, és szeretnél a saját helyzetedre, működésedre vagy elakadásaidra is ránézni, egyéni konzultáció keretében személyesen is dolgozhatunk vele.